Egy új jövevény fenekestől felfordítja az addigi nyugodt életünket,de ha az elején nem sajnáljuk az időt és fáradságot, akkor 7-8 hónapos korában már lesz egy okos kis kutyánk, akivel boldogság lesz élni, élete végéig!
Ebben a bejegyzés sorozatban igyekszem egy mintát adni, legkisebb tanítványomon keresztűl.
Természetesen minden kutya más, van aki csak kajáért dolgozik, van akit játékkal lehet motíválni, dicsérettel, az a fontos, hogy észrevegyük a mi kutyusunkat mi motiválja.
Érdemes szakembert hívni az elején mert, ha jó jeleket közvetítünk a csöppség felé,akkor természetszerüleg érti a dolgokat, és ezt érdemes kihasználni. Így móka kacagás a tanulás !!!
Azért sajnos, mert 8 hetes kor előtt nem szabad elhozni a kicsiket az alomból!
Ez a gazda hibáján kivűl mégis megtörtént,és ha már így alakult, mindent megteszünk, hogy ne nagyon érezze a hátrányát.
A kutyusunkat még nem lehet sétáltatni, de az nem azt jelenti, hogy nem is szabad levinni!
Sőtt kötelező levinni naponta legalább kétszer az ölünkben, és megismertetni vele biztonságot nyújtó karunkből a miket körülvevő zajos világot.
Ez a szocializáció első lépése.
Megszagoltatjuk vele a fákat, bokrokat, virágokat, persze olyan magasságban, ahol a többi kutya nem "piszkolja". Hozzászoktatjuk a különböző hangokhoz, busz, villamos,motor, redőny lehúzás,gyerek zsivaj, stb. tehát mindenhez ami őt az utcán majd érni fogja. Még az esőhöz és hóhoz, szélhez is. Mert sétálni mindég kell!
Folytatás következik...............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése